Mezőföldi Református Egyházmegye

Emléktábla-avatás Gyulafehérváron

2010-11-25 07:03:12 / Polgár Tibor

     Meghívást kapott az egyházközség Elnöksége a gyulafehérvári testvérgyülekezettől, hogy arra az ünnepi alkalomra, melyet a Kárpátmedencei Magyar Reformátusok Generális Konventjének Elnöksége szervez, sok szeretettel várják a testvéregyházközség küldöttségét. Bennsőséges ünnepet szerveznek Bethlan Gábor, az Őrtálló Fejedelem Sztületésének 430. évfordulójára, mely a tavalyi emlékezés folytatása lett, hisz' akkor a Nagy Fejedelem halálának 380. évfordulójára emlékezhettünk.

     Bethlen Gábor a Hunyad vármegyei Marosillyén született 1580. november 15-én és Gyulafehérváron halt meg 1629. november 15-én. Választott erdélyi fejedelem 1613-1629, I. Gábor néven megválasztott magyar király 1620-1621 között. Birtokos köznemesi család sarja, apja Bethlen Farkas, anyja Lázár Druzsina gyergyószárhegyi székely lófő család sarja, öccse Bethlen István, későbbi fejedelem.

     Báthory Zsigmond fejedelem udvarában nevelkedett, s 15 éves alig múlt, amikor 1595-ben részt vett a török elleni havasalföldi hadjáratban. Báthory Zsigmond fejedelem seregében harcolt Mihály vajda ellen, majd a Basta rémuralma ellen Székely Mózes körül tömörülő párthoz csatlakozott, s 1602 júliusában a tövisi csata után török területre bujdosott. 1603 júliusában Székely Mózes seregében részt vett a Brassó melletti csatában, s utána újra török földre távozott. Katonai és diplomáciai tehetsége korán kitűnt; a kibontakozást kezdettől fogva a török szövetségében, a Habsburgok ellenében kereste. Érintkezésbe lépett Bocskaival, hogy a Habsburgok elleni felkelés vezéréül megnyerje. 1604 őszén, a szabadságharc megindulása után ő szerezte meg a Porta jóváhagyását Bocskai fejedelemségéhez. 1605 májusában feleségül vette Károlyi Zsuzsannát. 1607-től Báthory Gábor bizalmas tanácsadója és fejedelemségének előkészítője. Amikor azonban a fejedelem a Habsburgokhoz közeledett, 1611-ben ismét török területre menekült. 1613. október 23-án a kolozsvári országgyűlés a szultán támogatásával fejedelemmé választotta.

     Bethlen fejedelemsége önállóságát biztosította II. Mátyással szemben, de a Porta ellenében is, amelyet 1616-ban Lippa várának átadásával állított maga mellé. Központosított nemzeti államszervezet kiépítésére törekedett. Az ipar és a kereskedelem előmozdítására merkantilista jellegű gazdaságpolitikát kezdeményezett s országába külföldi iparosokat telepített (morva anabaptisták). Gyulafehérvári udvarát politikai és művelődési központtá fejlesztette, ugyanitt 1622-ben református főiskolát is alapított. Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, főleg a polgári fejlődés élén járó Hollandiában és Angliában. Korszerű hadsereget szervezett nagyrészt zsoldosokból, továbbá szabad hajdúkból és székelyekből. Mátyás király óta ez volt az első állandó magyar hadsereg.

     Bethlen célja kezdettől fogva a Magyar Királyság egységének helyreállítása volt. A harmincéves háború kitörése alkalmat adott arra, hogy megindítsa a harcot a Habsburgok ellen. 1619-ben, szövetkezve a cseh protestáns rendekkel, elfoglalta a királyi Magyarországot, s csapatai már Bécs alatt voltak, amikor Homonnai György Lengyelországból betörve, hátbatámadta, mire kénytelen volt visszavonulni. A besztercebányai országgyűlés 1620. augusztus 25-én magyar királlyá választotta, a csehek fehérhegyi veresége után azonban kénytelen volt a császárral béketárgyalást kezdeni. 1622. január 6-án a nikolsburgi békében lemondott a királyi címről. Második Habsburg-ellenes hadjáratával, 1624-ben újabb eredményt nem ért el, 1624. május 8-án a bécsi békében lemondott sziléziai birtokairól. Miután az ország békés egyesítése ezzel meghiúsult, széles Habsburg-ellenes nemzetközi koalíciót próbált létrehozni a nyugat-európai országok és a kelet-európai népek között. A protestáns hatalmakkal létesített kapcsolatainak megszilárdítására 1626. március 1-jén feleségül vette György Vilmos brandenburgi választófejedelem húgát, Brandenburgi Katalint, és 1626-ban belépett a protestáns hatalmak westminsteri szövetségébe. Ugyanebben az évben Ferdinánd elleni hadjáratában kiszorította Magyarországról Wallenstein seregét, de a külföldi segítség elmaradása miatt meg kellett kötnie a pozsonyi békeszerződést, amely lényegében a korábbi békekötéseket erősítette meg. További terveinek megvalósítását 1629. november 15-én bekövetkezett halála akadályozta meg.

     Felesége, Brandenburgi Katalin, akit 1626 májusában a gyulafehérvári országgyűlés utódlási joggal ruházott fel (öccsével, Bethlen Istvánnal együtt), férje halála után csak néhány hétig ült a fejedelmi székben.

     Bethlen Gábor 17. századi magyar történelem egyik legjelentõsebb személyisége volt. Nevéhez Erdély felvirágoztatása és aranykora fûzõdik. A sokoldalú és mélyen vallásos református fejedelem 16 évi uralkodása alatt fõ célja a Magyar Királyság egységének helyreállítása, a Habsburg és Török Birodalom közé ékelõdött Erdély megerõsödésének és fennmaradásának biztosítása, valamint a vallás szabadságának megõrzése volt. Több ízben bekapcsolódott az Európában folyó harmincéves háborúba. A sikerei nyomán megkötött békék orvosolták a rendi és vallási sérelmeket, biztosították a vallás szabad gyakorlását a királyi Magyarország lakosai számára is.

     „Elõre két lépés, meg vissza három, / Kettõ kelet, kettõ nyugat felé: / Az ördögökkel kellett cimborálni / Látszatból néha, - mindíg Istenért!" - fogalmazta meg Az álorcás magyar címû versében halálának háromszázadik évfordulójára Reményik Sándor. Bethlen Gábor hitéhez és egyházához ragaszkodó buzgó református volt. Gyulafehérvári udvarát politikai és mûvelõdési központtá fejlesztette, ugyanitt 1622-ben református fõiskolát is alapított. Támogatta a magyar diákok külföldi tanulmányait, fõleg a polgári fejlõdés élén járó Hollandiában és Angliában. 1629-ben rendeletben biztosítja a prédikátorok és azok leszármazottjai számára közös nemesi levéllel a nemesi rangot. A más felekezethez tartozókat is becsülte és segítette. Õ állta az elsõ katolikus Bibliát fordító Káldi György költségeit, és román nyelvre is az õ jóvoltából készülhetett el az elsõ bibliafordítás, az Újszövetség román nyelvű kiadása, mely „Belgrádi Biblia" néven került be a könyvészeti históriába. Ez a Belgrád Gyulafehérvár, nem Nándorfehérvár. A későbbiek folyamán a teljes román Bibliába a Bethlen-féle Újszövetséget minden változtatás nélkül átemelték, így lett teljes a román fordítás.

     Tavaly volt 380 éve, hogy a Gyulafehérvári Székesegyházban eltemették Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, akinek sírja azonban a történelem viharaiban megsemmisült. Mivel munkássága Magyarország és Erdély szempontjából meghatározó jelentõségû, a Generális Konvent - a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete - május 27-i komáromi ülése úgy határozatot, hogy születésének 430. évfordulójához kapcsolódóan 2010. november 16-án emléktábla állításával örökíti meg a fejedelem emlékét abban a templomban, amely végső nyughelyéül is szolgált. A 150 esztendeig református templom ma ugyan a római katolikus érsek székesegyháza (az 1700-as években visszavette a katolikus egyház), de erre az ünnepi alkalomra lehetőséget adtak az Érsekség részéről. A jelenleg is restaurálás alatt álló épületben a főoltár restaurálás miatt védőhálóval fedett volt, erre applikálta fel a rendezőség a kárpátmedencei magyar református egyházkerületek címereit, mind a tízet. Ezzel az „átöltöztetéssel" készítették fel az ünnepi istentiszteletre a templomot. A Gyulafehérvári Római Katolikus Fõegyházmegye nevében Msgr. Potyó Ferenc általános érseki helynök mondott köszöntõt, Dr. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdette igét. Bethlen Gábort dr. Huszár Pál fõgondnok, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának világi elnöke méltatta. Az ünnepi alkalmon közremûködött a Kolozsvári Református Kollégium és a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet kórusa, valamint Bogdán István színmûvész. Lélekemelő élmény volt hallgatni, amit a vén falak már évszázadok óta nem hallhattak: zsúfolt templomban zengett a „Tebenned bíztunk", zárásként pedig a Magyar Himnusz.

 

Székesfehérvár, 2010 november 21.

Szeretettel jegyezte és a fényképeket készítette

Pétervári Imre

Galéria

erd2010- 130.jpg erd2010- 127.jpg erd2010- 126.jpg erd2010- 106.jpg erd2010- 098.jpg erd2010- 051.jpg erd2010- 061.jpg erd2010- 048.jpg erd2010- 046.jpg erd2010- 044.jpg erd2010- 035.jpg