
Szomorúan tapasztaltuk, hogy kirándulásunk előtt két nappal az időjárás nagyon megromlott. Ám bizakodva és hittel teli szívvel vártuk a szombat reggelt.

A reggel kicsit szomorkásan, borongósan indult, de ennek ellenére vidáman gyülekeztünk a református templom előtt. Egy rövid imádság után útnak indult a lelkes kis csapatunk. Majd 45 perces út után végre megérkeztünk kirándulásunk helyszínére Csesznekre. Egy kis szív- és lélekerősítés után izgatottan vágtunk neki a kb. 12 km-es túrának. Megvallom, én kicsit félve vittem 7 éves lányomat, de félelmem hamar szerte porlott. A legkisebbek is könnyedén vették a sokszor nem könnyű akadályokat. Hosszas séta után elérkeztünk az Ördög-árokhoz. Csodálatosan szép látvány tárult elénk!
tovább
A teljesítményt akarja megmutatni, nem a hiányt - mondta a fotóriporter a londoni paralimpiáról hazatérve. Kalocsai Richárd fényképein nyoma sincs az olcsó fogásoknak, halomba rakott művégtagoknak vagy szánnivaló embereknek.
A fiatal református fotós a küzdelmet és az emberfeletti teljesítményt hangsúlyozza.
Nincsenek határok
Édesanyja álma az volt, hogy fia úszóként egyszer eljusson a paralimpiára. Kalocsai Richárd azonban a víznél sokkal jobban kedvelte a bicajozást, aztán új szerelme lett: a fényképezés.
Sokan féltették a fotóriporteri munkától, de hiába próbálták egy helyben tartani, kényelmes irodai munkára bírni, a fél lábbal született fiú a fotózást választotta. Egy jó kép kedvéért bárhová elzarándokol, felmászik, bebújik, szinte nem ismer határokat.
EGY jót exponálni
- Az elismeréshez még nagyon fiatal és tapasztalatlan vagyok. Számos fotós több évtizede dolgozik a szakmában és letett valamit az asztalra. Egy tapasztalt fotóskolléga azt mondta nekem, hogy ha egy tekercs diára tudok legalább egy jót exponálni, akkor az esetleg lehet kiindulási alap. A szakmának még csak az elején tartok.
Kalocsai Richárd munkáinak többségét a református médiából ismerheti a közönség. Képeit sokan szeretik, bár Ricsi azt mondja, hogy a „tetszés és az elismerés" között nagy a különbség.
Szeptember utolsó hétvégéjétől október első hétvégig tart a Teremtés Hete, melyen arról emlékezünk meg, felelősséggel tartozunk mindazért, amit Isten alkotott.

Ami a legalapvetőbb és a legkézenfekvőbb, azzal szoktunk a legkevesebbet törődni. Avagy figyelmünk középpontjába kell állítanunk teremtett voltunkat: az ember és környezete teremtettségét, mégpedig a Jézustól tanult szeretettel, olvasható a Teremtés Ünnepe weboldal köszöntőjében. „Ahhoz, hogy az emberiség útja elkanyarodjon a fenyegető szakadékoktól, melyek felé rohanni látszik - az éghajlatváltozás csapdájától, a környezetszennyezéstől, a Föld javainak igazságtalan elosztása által okozott egyre nagyobb feszültségektől -, meg kell tanulnunk újra harmóniában élni Isten teremtett világával. És meg kell tanulnunk jól viselni ennek a teremtettségnek a felelősségét is - mert a teremtmények között mi, emberek felelősséget hordozók vagyunk, írja Nobilis Márió.
tovább
Szeptember negyedik péntek éjszakája idén is a szenvedélyesen kíváncsiaké!
Végre újra kinyílnak a laborajtók, a kutatók ismét kibújnak fehér köpenyükből, és hétköznapi nyelven mutatják be a tudományt. A Pápai Református Kollégium Gimnáziuma és Művészeti Szakközépiskolája programjairól a tovább mögött olvashatnak.
A zenélés az életet, a létezést jelentette számára. Illés Lajos hetven éve született, és már öt éve nincs közöttünk. A magyar könnyűzenei élet meghatározó alakja dalaival, színpadi és filmzenei szerzeményeivel, a magyar népzene és protestáns zeneiség ötvözetével beírta nevét a hazai zenetörténetbe. Nagyszabású koncerttel emlékeznek rá szeptember 22-én, szombaton Budapesten.
Álomföldön
Illés Lajos az Illés-zenekar névadója és vezetője volt, mégis számos dolgot lényegtelennek tartott, amit a mai világban nem engedhetne meg magának egy sikerre törekvő, menedzser típusú vezető: nem érdekelte például a pénz és a protokolláris kapcsolatok építése. Egyetlen legyintéssel könnyen lemondott dolgokról, csak azért, hogy a szépet válassza - meséli a zenész legidősebb fia, Illés Dávid. A református lelkipásztor szerint az édesapjának a szó szoros értelmében lételeme volt a zene.
- Gyerekként az ajtón keresztül hallottam, ahogyan komponál az édesapám: énekel, zongorázik, fölveszi, meghallgatja, visszajátssza, egyszerűen érezni lehetett, hogy a szíve-lelke benne van abban, amit csinál.
„Ne feledkezzetek meg vezetőitekről, akik
az Isten igéjét hirdették néktek ............"
(Zsid 13,7 - 8)

Kedves Testvérek!
Szeretettel meghívunk Benneteket az Országos Református Nőszövetség a Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Tanácstermében (1146 Budapest, Abonyi út 21.) 2012. szeptember 29-én 10 órai kezdettel rendezendő konferenciájára, melynek fő témája „A Református Egyház és a Református Nőszövetség feladatai változó társadalmunkban. Református válaszok korunk szociális kérdéseire"
A konferencia keretében kerül sor a Zsindelyné Tüdős Klára díjak átadására az Egyházkerületek által javasolt Testvéreknek.
tovább

2012. szeptember 26. (szerda)
Budapest, I. Szilágyi Dezső tér református templom
Tisztás Közösségi Hely
A konferencián szinte minden, a ma fiatalságát érintő kérdésről lesz szó.
tovább

Forrás: www.kalvinkiado.hu
tovább
Szeretetszolgálatunk a mindennapi segítségnyújtási lehetőségek mellett új feladatokra is várja az önkéntesek jelentkezését. Programok koordinálásától kezdve, rendezvényszervezésen át egészen az adminisztrációs feladatokig szeretettel várjuk lelkes támogatóink megkeresését.

Forrás: www.jobbadni.hu
tovább