
Világítasz, bitang!
Nincs prüdéria, álszentség, aki belép a „labirintusba", az életet láthatja a maga valóságában. Megnyílt a budapesti Kontrasztkiállítás.
A református egyház és a rendőrség döbbenetes tárlatát már hatvanezren látták vidéken, ezzel az ország tíz leglátogatottabb kiállítása között jegyzik.
tovább
Élő, egyenes adásban közvetítette a vasárnapi istentiszteletet a csákberényi református templomból a Duna televízió. Az istentiszteletet megtekintheti a Duna televízió videótárában.
A két - a református és a katolikus - csákberényi pap 1849-es mártíromsága akkora lelki muníciót adott a falunak, hogy máig érződik a hatása. Például az ittenieknek a falujukhoz való erős kötődésükben vagy éppen az összetartásban - mondta el Barlay Tamás, a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) illetékes főszerkesztője, amikor arról kérdeztem: miért éppen Csákberényre esett a választás? A főszerkesztő nem titkolta: személyében is kötődik a községhez.
tovább
Szeretettel tájékoztatjuk Lelkipásztor Testvéreinket,
hogy elkészült az egyházlátogatással kapcsolatos beosztás.
A táblázat, mely tartalmazza, hogy melyik gyülekezetbe ki fog érkezni
egyházlátogatásra
a tovább után csatolt dokumentumként megtalálható.
tovább
- Az önismeret útján a hit és a pszichológia segítségével –
Megjelent a református pszichológusnő legújabb könyve, melynek címe: A belső ember növekedése. Ahogy azt az alcím is sejteti, a hit és a pszichológia kart karba öltve segítenek nekünk, hogy elmélyítsük önismeretünket, s egyúttal közeledjünk Istenhez. Tulajdonképpen máshogy nem is lehetne, csak így; ahogy magunkat egyre jobban megismerjük, úgy Istenhez is közelítünk, hiszen Isten a saját képére teremtette az embert, teremtett meg minket. A könyvben olvashatunk többek között az istenkép, a szülőnevelés, az önazonosság, a perfekcionizmus, a vallásos hazugságok és a megbocsátás témáiról, megvalósítható tanácsokat is kapva a mindennapi életben való eligazodáshoz. A „belső ember” szókapcsolat az ember legmélyebb valóját, legbelsejét, személyiségének középpontját jelöli meg, amely képes Isten befogadására. „Ez a könyv abban szeretne segíteni, hogy az ön- és emberismeret fejlesztése által növekedjen belső emberünk, erősödjön Isten bennünk élő lenyomata, képmása, és mindjobban megvalósíthassuk azt, amire hívattunk.” (Részlet a könyvből.) Szeretettel ajánlom ezt a gondolatébresztő és befelé figyelésre indító olvasmányt.
Schrenk Éva
tovább
- Mi volt az elmúlt év legemlékezetesebb eseménye?
- Talán az ún. rétegkonferenciák, az újdonságuk miatt. Idén először találkoztak a dunántúli református polgármesterek, jogászok, s második alkalommal az orvosok. Ismét bebizonyosodott, hogy ma nagyon sok ember arra vár, hogy az egyház megszólítsa őket. És igenis, nagyon sokan reagálnak. Szerintem nem igaz az, hogy a mai ember közönyös, vagy ha igaz is, a közöny inkább csak lepel. A mai ember inkább csalódott és megfáradt, de közben mégis keresi a fogódzókat, a közösségeket, a tájékozódási pontokat, még szakmai körökben is. Folytatjuk és bővítjük ezeket a találkozókat pedagógusokkal, üzletemberekkel, s ki tudja, hol a sor vége...

- Mi volt az elmúlt év legemlékezetesebb eseménye?
- Számomra mindig is sokat jelentenek azok az istentiszteleti alkalmak, amelyeken megérzem és átélhetem az összetartozás, a közösség erejét. Ilyen alkalom volt október 31-én az Őrségi Református Egyházmegye gyülekezeteinek közös reformáció-ünnepi istentisztelete a gyönyörű szentgyörgyvölgyi templomban. A tele templom örömét, a gyermekkoromat idéző szárnyaló éneket, az úrvacsoravétel áhítatát azóta is őrzöm a szívemben. Végtelenül hálás vagyok Istennek, hogy ezen az ünnepi alkalmon részt vehettem.

![]()
CSAK AZ MARAD MEG, AMIT TOVÁBBADUNK!

2011 karácsonyán is többezer gyermeket ajándékoztunk meg támogatóink jóvoltálból Nyilas Misi pakkokkal. A Madarász utcai Gyermekkórházban Lilu, Wolf Kati és Puskás Peti adta át a beteg gyermekeknek szánt meglepetéseket. Az emlékezetes alkalomért és ajándékokért a Gyermekkor Alapítvány kuratóriumi elnöke fejezte ki hálás köszönetét. A következőkben ebből a levélből idézünk.
tovább
- Mi volt az elmúlt év legemlékezetesebb eseménye Főgondnok úr számára?
- Természetesen sok emlékezetre méltó esemény van mögöttünk a most lezárult év vonatkozásában, mégis úgy vélem, hogy Református Anyaszentegyházunk tekintetében a Kárpát-medencei Generális Konvent Temesváron tartott Közgyűlését tekinthetjük a 2011. esztendő legemlékezetesebb eseményének. Már korábban is volt közgyűlésünk jelenlegi határainkon túli területen, Révkomáromban, a temesvári találkozónk azonban - talán kicsit a bő két évtizeddel ezelőtt történek hatására is - más hangulatot árasztott. Szívet-lelket melengető érzés volt ismét együtt lennünk Kárpát-medencei református testvéreinkkel, örömteli eseményként élhettük meg újra a lelki összetartozás, a 2009 májusában Debrecenben ünnepélyesen kinyilvánított egység csodálatos érzését. Látványosan deklarálta ez a fórum a Kárpát-medence, sőt az egész teremtett világ reformátusságának egységét.


December 3. adventi vasárnapján nemcsak a délelőtti istentiszteletre, hanem délutánra is hívott bennünket a harangszó. A református templom nyitott ajtaja felekezettől függetlenül várta kis falunk minden érdeklődő lakóját. A székesfehérvári baptista gyülekezet ifjúsági csoportja adventi meglepetést tartogatott számunkra ezen a különleges délutánon.
A találkozóra egész héten várakozással készültem, s a koncertre igyekezve a templomból kiszűrődő hangokat meghallva még jobban szaporáztam lépteimet. A zenekart meglátva - ekkor még hangoltak, próbáltak a fellépők- azonnali jóleső érzés töltött el, s a legelső gondolatom az volt, bárcsak minél többen eljönnének erre a rendezvényre. A templom hátsó részébe, a konvektor mellé ültem, s minden ajtónyitásnál megörültem egy-egy újabb belépőnek.
tovább
- Az őszi rendkívüli zsinaton többször szóba került a lelkipásztori hitelesség kérdése. Hogyan látja lelkészi közösségünk helyzetét?
- Nem lehet tagadni, hogy nagyon nehéz helyzetben végzik szolgálatukat lelkipásztoraink. Olyan időket élünk, amikor a lelkészi hivatás is bizonyos értelemben válságban van. Vajon a lelkész tud-e ma Isten Igéjének hiteles hirdetője lenni? A számára fontos üzenetet át tudja-e úgy adni, hogy abban legyen vonzás, megszólító erő? Meg tudja-e hallgatni a másikat? El lehet-e neki mondani a problémákat? Másfelől, vajon az emberek keresik-e a gyülekezetben, az Isten házában életük kérdéseire a választ? Csak halványodó hagyományként tekintenek ránk, vagy pedig életformáló, megváltó erőként fogadják Isten szavát? Olyan kérdések ezek, melyeknek a fogyó gyülekezetekben való mindennapos megtapasztalása sokakban szül kétségbeesést, félelmet, adott esetben közönyösséget. Így hát ebben a helyzetben, most, amikor minden bizonytalan, létkérdés az összefogás, az egymásért való imádság, egymás segítése, egymás szeretete, ha ezt nem tudjuk megtenni, hanem széthúzást tapasztalunk, akkor az gyengít mindannyiunkat, és főként az általunk képviselt ügyet.
tovább